Nem rossz az ötlet. Az már rég világos mindenkinek, aki Unióval foglalkozik, valahogy közelebb kell hozni az emberekhez az Európai Uniót. A szavazzuk meg az „évfordulós” 2 eurós érmét, talán egy eszköz efelé. Jövőre a Gazdasági és Monetáris Unió, megüli a tíz éves évfordulóját, akkor jelenik meg az „évfordulós” két eurós. A szavazásos játékban az a jó, hogy a honlapon leadott szavazatok döntik el, milyen lesz a két eurós kinézete. Az öt lehetséges „jelöltet” az euróövezetbe tartozó pénzverdék igazgatói választották ki. Ők igy néznek ki:

Ezen a honlapon szavazhatunk
http://www.eurodesigncontest.eu/index.cfm?lang=hu

No matter what a
miranda lambert weight loss links of london bracelet Introductory Statements

Hát kit mi foglalkoztat így január utolsó napjaiban. Engem egy ideje a határmenti (román-magyar) megyék gazdasági helyzete, s mivel éppen térképek gyártásával kísérletezem mutatok másoknak is egy néhányat, hátha kedvetek támad kritizálni.

GDP változások

A határmenti megyék GDP/fő szintje 2004-ben

Bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak fő csoportja szerint, 2002

Az utolsó önkormányzati választások következtében kialakult megyei önkormányzatok összetétele

street fashion on a tight budget
rob kardashian weight loss the Reason Behind Booming of Indian Stock Market

Kezdünk tele lenni divatos fogalmakkal, amelyeket előszeretettel használ mindenki, bár nem egyértelmű tudják is mit tartalmaz az éppen használatos fogalom. Tudom ám egyesek számára a fogalom tisztázás felesleges dolog, gyorsan neki kell ugrani és megoldani a helyzetet, gyorsan tenni kell valamit. Szerintem viszont ahhoz, hogy beszélgetni, netalán tán vitatkozni tudjunk róluk először meg kell határozni miről is beszélünk, mi az újonnan előkerült varázsfogalmak tartalma. Nemrégiben egy ilyen fogalom meghatározási kérdéssel találkoztam amikor azt kérdezték mit is fed a területi kohézió és mivel is mérik (Uniós fogalom ám). Ennek kapcsán aztán előkerült, a gazdasági kohézió, aztán a területfejlesztés, aztán a területrendezés, és ráadásként a regionális politika. No és ne feledjük a modernizációt, mint egy visszatérő rémálmot. Próbálkozzunk tehát néhány fogalom meghatározással.

Területi kohézió. A DG Régió által összeállított területi kohézióról szóló 2004-es jelentés szerint a „területi kohézió az emberi tevékenységek kiegyensúlyozott elosztását jelenti az Unió területén”. Tulajdonképpen annak az Uniós célnak a területre való alkalmazását jelenti, amely szerint a fejlesztés fenntartható és kiegyensúlyozott kell legyen. Olyan témákat vizsgálnak ennek kapcsán mint a : népsűrűség, szállítási infrastruktúra/szállítási infrastruktúra sűrűsége, megközelíthetőség, K+F potenciál, a város hálózatok rendszere, a vidék és város közötti interdependencia, GDP, stb.

Területfejlesztés. Faragó László szerint (lásd Területi tervezés az Európai Integráció tükrében, in szerk Horváth Gyula, A régiók szerepe a bővülő Európai Unióban, MTA-RKK, Pécs 2000.150-151): A területfejlesztés a térhasználat tudatos irányítása amely négy (+1) szorosan összetartozó alrendszerből áll:
1. területpolitikai – célmeghatározó szerepe van
2. szabályozási – közvetítő, transzmissziós szerepkörrel
3. intézményi – végrehajtó, működtető szerepkörrel
4. az eszközök csoportja, amelyek közül kiemelkedik a területi tervezés.
Véleménye szerint „A területfejlesztés fogalma integrálja a különböző szinteken folyó tudatos térbeli beavatkozásokat, így értelmezhető szupranacionális, nemzeti, regionális (makor, mezo, mikro) szinteken is”. Szóval rögtön megkaptuk a regionális politikának a meghatározását is.

Modern. Mint jelző? Kíváncsi voltam és megnéztem Max Weber A protestáns etika és a kapitalizmus szellemében milyen kontextusban használja a modern szót. A következőket találtam: modern laboratórium, modern zene, modern gazdaság, modern élet, modern számvitel, modern Nyugat, modern idők, modern gazdasági szervezés, a vállalkozások modern függetlensége, modern gazdaság, modern jelentés, modern ellentét, modern szocializmus, a nyugati kapitalizmus modern formája, modern tudomány, modern racionalizmus, modern ipar, modern kapitalizmus, stb. Ha ezt nézzük akkor azt mondhatjuk, hogy modern mindig valamihez viszonyítva van. A modernizáció pedig felzárkóztatást jelent, az élet minden területén – egy olyan országban ahol mint nálunk az EU-s életszínvonal átlagához képest le vagyunk maradva. Azaz a modernizációt helyhez és időhöz kötve kellene értelmezni. Azt mondhatnám Románia modernizációja az EU mutatókhoz való felzárkózást jelent. Vagyis beszélhetek a romániai gazdaság, társadalom, kultúra, szociális szolgáltatások, filmipar, zene, úthálózat, városok, orvosi rendelők modernizációjáról. Ugyanúgy mint ahogy azt mondhatom az autópark modernizációja azt jelenti, kevésbé szennyező, és kevesebbet fogyasztó, újabb gyártású autókkal való lecserélése a régebbieknek. De beszélhetek a stadion modernizációjáról is, ami alatt annak felújítását, a szabványoknak megfelelő rendezését érthetem.

Ha azonban Franciaországban találom magam akkor azt mondom a francia bortermelés modernizációja tulajdonképpen az eladások szinten tartását jelenti, vagy egyre újabb és jobb ízű borok kitalálását.

És bár mást kerestem de megtaláltam Kelemen Attilának egy régebbi szövegében egy modernizációs meghatározását, amit az alábbiakban idézek: „

Mit értek modernizáción?

A nemzedékváltás nem jelent okvetlenül modernizációt. Akadnak nemzedéktársaim, akik – annak ellenére, hogy választhatnak – úgy választanak, hogy a régit termelik újra. Új zakóban új technológiákat használnak, divatos szokásokat vesznek fel, de a lényeg ugyanaz marad. Az ő esetükben életkoruk sem számíthat enyhítő körülménynek.

Nem hiszem, hogy attól, mert valakinek van egy honlapja, már modern ember, vagy attól, hogy nem szereti a régit, már eleve lesz elképzelése arról, milyen legyen az új. Nem hiszem, hogy a divat modern, mert ennek logikájában semmi nem szánalmasabb, mint ami korábban divat volt.

A modernizáció nem a romániai magyar problémáinkat feloldó univerzális tisztítószer. A modernizáció mindenekelőtt annak képessége, hogy hidegvérrel tudatosítsuk azt, hogy hol, miben kell változtatnunk.

Most a harmincasokon a sor, hogy átvegyenek bizonyos kompetenciákat, amelyek a negyvenesek hiánya miatt az ötven-hatvanasok felelőssége volt. És talán pont a negyvenesek hiánya miatt alakulhatott ki az, hogy a romániai magyar elit számos vonatkozásban alulteljesít.

Kegyes hazugságokra építjük kulturális önértékelésünket, konok önbecsapásra gazdasági teljesítőképességünket, üres fesztivizmusra a politikum és a többi társadalmi alrendszer kapcsolatát. Vagyis van helye a modernizációnak, mert a modenizáció a kegyetlen önértékeléssel kezdődik, és merőben új intézmények építésével folytatódik. Ezt értem modernizáción.

Probléma az, hogy nem tudjuk, hányadán állunk magunkkal és a világgal.”

Talán ideje lenne leltárt készíteni a jelenlegi állapotunkról, legyen szó Székelyföldről, vagy Kolozsvárról, oktatásról vagy kultúráról, informatikáról vagy egyházakról….

on the label doesn’t mean it’s not a true Armani
weight loss tips 6 Causes To Loss Hairs

Megfogadtam magamban, hogy előbb utóbb ha lesz időm akkor megnézem ki hogyan definiálta a modernizációt. Hiszen a definíciótól függ az, hogy el tudom-e mondani van-e szüksége modernizációra az erdélyi magyar közösségnek, hogyan kell azt megtenni, stb. Aztán arra gondoltam, hogy nemcsak definícióra lenne szükség hanem a definíció után meg kellene határozzam azt, hogy hol vagyok/vagyunk és hova akarunk eljutni. Aztán ráadásul még arra is gondoltam, gyakorlatozni kellene egyet ezzel az ötlettel és megnézni mi lesz belőle ha Kolozsvárra alkalmazzuk. De még ez is túl nagy falatnak bizonyult így este kilenc magasságában. S akkor villant be az ötlet, hogy nézzük meg mire is juthatunk ha egyetlen egy utca „modernizációjával” foglalkozunk. Aki esetleg nem ismeri Kolozsvárt, az utca, a Monostor negyedben van, egy hosszú utca, ahol tiz emeletes tömbházak vannak egyik oldalon, de vannak négy emeletesek is, attól függ éppen melyik részén lépdesünk. Két utcával mögötte már csak a domb és a hegy van. És az újonnan épülő tömbházak. Ezt a részt úgy harminc harminc öt évvel ezelőtt építhették, vannak olyan tízemeletes tömbházak ahol még apró színes cserép darabokkal fedték be a külső részt. Újabban egy ortodox templom is van ezen az úton, meg néhány ANL blokk is a közelben. Az élelmiszer boltok egy része helyett bank fiókok nyíltak. Így első látásra, anélkül, hogy behatóbban szemügyre vennénk a dolgokat, a „külalakból” ítélve a következő problémák adódnak: szürke tömbházak, lepattogzott festékkel; a járdákon alig alig lehet közlekedni, mert az autók rátelepedtek; javítható állapotban lévő járdák; nem létező gyermek játszóterek; nem létező közterek. A modernizálás számomra az „élhető” utcát jelentené, ami a jövőkép szempontjából a következőket fedi: színesebb házak, járható utcák, több fa, közterek, játszóterek, legalább két közért. A hogyan modernizáljunk pedig e kettőből, illetve a polgármesteri hivatal, az utcán lakok változtatási képességeiből adódik. Meg kell javítani az utcákat, parkolókat kell a közelben kialakítani, tömbház rendbe hozó programot kell elindítani, köztereket kell kialakítani, stb. És a felelősséget meg kell osztani az ott lakókkal. Hogy mennyiben tudnak részt venni pénzügyileg is ebben, illetve pontosan még milyen problémák merülnek fel, milyen lehetőségek vannak – ezek felméréséhez már komolyan le kell ülni és bevonva a helybélieket kialakítani egy probléma listát, céllistát, prioritás listát. És, hogy hol van itt az Európai Unió? Hát majd mindenhol, a probléma lista, cél lista…részét képezi : a programozás, azonosítás, megfogalmazás, életbeültetés, értékelés és audit-nak – ez pedig a PCM-et, közismertebb nevén a projket-ciklus menedzsmentet fedi, amelyet az Unió használ politikái megvalósításaihoz, programjai lebonyolításához, és nekünk használni kell ha projektjeinket meg akarjuk valósítani. De az üzletben uniós szabvány szerint feliratozott kaják vannak, az utat sem lehet anélkül megjavítani, hogy bele ne ütközzünk az EU-ba, az autóink is európai norma szerint járnak…

The existing stores are in 4 downtown locations
christina aguilera weight loss The Average Salary of a Fashion Stylist

A modernizációs kerek-asztal után amiről majd a Transindex ír, az Erdély Fm tudósit, azt mondtam magamban nem lehet az, hogy ne találjak valahol egy olyan típusú megközelítését a témának, vagy a modernizációs téma egyes részleteinek, amely azt mondja: szerintem ez a téma a modernizációhoz tartozik, ez a mostani helyzete, oda akarom eljuttatni, ahhoz pedig a következő lépéseket kell megtenni. Azaz némi nemű policy-papert kerestem a modernizációról. Messzire nem jutottam, mert már az első keresései oldalon (mert ugye neten indultam neki a feladatnak) találtam egy linket aminek kapcsán az jutott eszembe: sűrűn kell ám emlegetni saját magunknak azt, hogy a spanyolviaszt már réges régen feltalálták. Tudniillik rábukkantam a http://www.modernisation.gouv.fr honlapra, ami a Francia Köztársaság kormányának modernizációjával foglalkozó honlapja. Sok mindent megtudtam. Például azt, hogy náluk létezik egy közpolitikák modernizációjával foglalkozó tanács. Amely decemberi ülésén több jelentést is bemutattak, amelyekben megtett intézkedések is szerepeltek valamint az eltervezett tevékenységek is.
A Lambert jelentés az állam és a helyi közösségek viszonyát elemezte. A következtetésben két kihívást nevesítenek:
1. folyamatosan növekszik a közszolgáltatások iránti kereslet akkor, amikor az összközkiadások már így is túl nagyok.
2. az állampolgárok nem értik a helyi intézményrendszert.
Mondják ezt a Francia kormány által megbízott jelentés írói.

A francia honlapon http://www.thematiques.modernisation.gouv.fr/ bóklászva azt is megtudtam, hogy létezik egy igazgatóság amelynek a neve: az állam modernizációjának főigazgatósága. Ennek négy célt kell teljesítenie: az állam és a költségvetés reformja közötti szinergia biztosítása, racionalizálni egy egységes szerkezetbe a minisztériumok közötti eszközöket amelyek az állam modernizációját érintik, garantálni a tevékenységek operatív és pragmatikus voltát, szakértelem forrása lenni ebben a tematikában. De nemcsak ezt határozták meg hanem hat nagy tematikát is amivel foglalkoznak mint például: a közpolitika menedzsmentjének javítása, a procedurák és struktúrák javítása, a szolgáltatások minősége.

Azaz nem rugaszkodtunk el a valóságtól amikor egy páran arra gondoltunk olyan típusú érvek ütköztetésére is szükség van amikor azt mondjuk például: modernizálni kell az X oktatást, amelynek a helyzete Y és úgy kell megtenni, hogy…

only three of its victims were even partially eaten
snooki weight loss 4 More Satirists Attacked By People Who Missed The Point

Gondolom többünk számára léteznek olyan kérdések amelyek nem hagyják nyugodni, fel fel merülnek, néha eltűnnek, aztán a legváratlanabb helyzetben megint feltűnnek, de igazából sosem oldódnak meg. Mostanság jutott megint eszembe a modernizációs vitát olvasva, egy régen egyetemista koromban felvetett probléma, amely azt tárgyalta, hogyan is közelítünk meg tudományosan egy kérdést, mennyire fontos, az, hogy mi a hátterünk, mennyire/mikor kell egy szakértőnek, tudósnak, tanárnak, semlegesnek lenni. A kérdés egyik gyakorlati megoldása a következőképpen hangzott Brüsszelben: mindig el szoktam mondani röviden a hátteremet, hogy ne higgye senki, titkolni akarok valamit, és elmondom a kiindulópontjaimat is, így senkinek sem árulok zsákbamacskát. Párizsban ugyanennek a kérdésnek egy hasonló megoldása volt, amely szerint: tudom, hogy nem vagyok semleges hiszen a társadalomban élek, de igyekszem számot vetni önmagam elfogultságával, és távolságot tartanom kutatásom tárgyával szemben.

Vannak olyan szövegek, amelyek olvastatják magukat, amelyeket azért olvasunk szeretettel mert szépen írták.

És vannak olyan szövegek amelyek áttételesen az EU-ról is szólnak, illetve az Unió jövőjéről való gondolkodást is segítik.

Az az igazán szerencsés helyzet amikor az előbbi három egy helyen találkozik. Számomra ilyenek Fernand Braudel Franciaország identitása című kötetei. A társadalommal foglalkozóknak nem kell magyarázni kiről is van szó, a XX. század egyik legjelentősebb francia történésze, az iskolateremtő, az angolszász irodalmakban is sűrűn idézett, stb. stb.stb. A könyv magyarul is megjelent, ebből idéznék néhány az előbbi dilemmákra rímelő passzust: „Egyszer és mindenkorra leszögezem: ugyanazzal a sokat követelő és bonyolult szenvedéllyel szeretem Franciaországot, mint Jules Michelet. Nem különböztetem meg erényeit és hibáit, és azt sem, amit szeretek és amit nem könnyen fogadok el belőle. A szenvedély azonban alig játszik majd szerepet ennek a műnek a lapjain. Gondosan távol fogom tartani. Lehet, hogy megtréfál
majd, meglepetésszerűen rám tör, még ha szoros felügyelet alatt tartom is. De menet közben jelezni fogom esetleges gyengeségeimet. Mert eltökélt szándékom, hogy úgy beszéljek Franciaországról, mintha egy másik országról, egy másik hazáról, egy másik nemzetről lenne szó. (…) Ugyanúgy a mai Franciaország területe, a ’hexagon’ sem az egyetlen mérce, amelyre hivatkoznunk kell; vannak mögötte kisebb egységek – régiók, tartományok, vidékek -, amelyek sokáig megőrizték, és még ma is őriznek bizonyos autonómiát; és fölötte ott van Európa, Európa fölött pedig a világ. (…) Egy nemzet csak akkor létezhet, ha vég nélkül keresi önmagát, ha saját logikus fejlődésének iránya szerint folyamatosan változik, ha szüntelenül leméri magát másokon, ha a legjobbal, önmaga lényegével azonosul…”

Szóval mi is lenne az erdélyi magyar értelmiség, politikum, stb. felelőssége? Illetve létezik egyáltalán egy erdélyi magyar elit? Vagy székelyföldi magyar elit, bánsági magyar elit, partiumi magyar elit, kolozsvári magyar elit van?

When Natsuru as a guy is ordered to sleep with Shizuku
christina aguilera weight loss CAM Software for Fashion Designers

Tetszik nekem. Az, hogy idősebb, fiatalabb Székelyföld, és talán nemcsak, modernizációjáról beszélget. A modernizáció egy szükséges vitatéma. Csak nehogy odajusson, ahova egy időben az Unió jutott, azaz a megváltó, minden problémát megoldó, varázsige szerepébe.

Arról is jó lenne beszélgetni, hogy azon túl hogy egyetértünk-e vagy nem azzal, hogy modernizációra szüksége van Székelyföldnek, Erdélynek, Romániának, mégis mit rejt a modernizáció? Elég, ha a szokványos kanalamat, villámat és késemet előveszem, vagy szükségem van a halvillára, desszert kiskanálra is?

Mit nevezek modernizációnak? Azt, hogy minden faluban minden házban víz folyjon a csapból, áram, gáz legyen? Azt, hogy ha meg akarok közelíteni egy faluból egy várost amelyek 20 kilométerre vannak egymástól, ne kelljen 100 kilométert kerülnöm, hogy eljussak? Azt, hogy egyik városból a másikba úgy juthassak át, hogy ne törjön szét az autóm? Azt, hogy Kolozsvár főterén égjen a közvilágítás? Azt, hogy ne azért vegyek sokszorosan többe kerülő repülőjegyet Bukarestbe, mert a repülő keveset megy, nem lehet rajta megfagyni, hanem azért mert hamarabb oda akarok jutni? Azt, hogy mindenki panziókat épít és a turisták tömegét várja hangyaszorgalommal? Azt, hogy a múzeumokat felváltsák a bevásárlóközpontok? Azt, hogy mindenki a neten ’lógjon’ s a parkok kiürüljenek? Azt, hogy a bejárónőt felváltsa a házirobot?

Az is teszik nekem, hogy felelősségről beszélnek. Pontosan mi is a felelőssége az értelmiséginek? Hát a politikusnak? Na de mit kezdjen ebben a saját életét élő állampolgár?
Van valami nagy projekt, valami nagy vízió amiben mindenkinek megvan a maga helye? Vagy a modernizáció egyszerűen azt jelenti, ami régi kidobjuk, ami új csak jó lehet? Vagy ami „keleti” az elfelejthető, ami „nyugati” az az igazi? Ami politikailag, társadalmilag korrekt azt elmondjuk, a többi gondolatot a szőnyeg alá seperjük? Aki nincs velünk a státus quo, vagy a modernizáció felkarolásában, a nagy küzdelemben az ellenünk van és eltiporjuk?
De az is lehet a modernizáció azt jelenti, átlépünk a Csillagkapun és szembetalálkozunk a……………

since such woods can bend and snap back to their original shape
miranda lambert weight loss How to be Effective in Public Relations

Az elmúlt időszakban többször is összefutottam a szuverenitással. Az egyik alkalommal valakit arra figyelmeztettek, nehogy olyanokat mondjon, hogy Románia elvesztette szuverenitásának egyik részét, hiszen az nem igaz. A másik alkalommal pedig azt írta az egyik könyv, hogy az állami szuverenitásnak egyik eszköze a kereskedelempolitika. Másvalaki pedig az Európai Unió kereskedelempolitikájáról beszélt. Ha a három előbbit összeadjuk, akkor rögvest kiderül, hogy valami nem teljesen stimmel. Hiszen a klasszikus kereskedelempolitika egyes eszközeivel a román kormány 2007 január elsejétől kezdve már nem rendelkezik.
Nem akarok itt a szuverenitás fogalmáról írni, hiszen rengeteg jó tudományos szöveg született erről. Azt azonban nem árt tudnunk, hogy egy adott állam külkereskedelem politikája, elméleti szinten három fajta eszközzel rendelkezik, ezek közül a két legfontosabb a vám és nem-vám jellegű korlátozások (mint például az exporttámogatások, mennyiségi korlátozások, önkéntes exportkorlátozások, közbeszerzés, stb.). A külkereskedelemmel foglalkozó kormány honlapunkon az áll: a csatlakozástól kezdődően Románia alkalmazni fogja az EU kereskedelempolitikáját, azaz : a közös vámokat, az EU preferenciarendszerét, a kereskedelem védekezésének eszközeit, a harmadik országokkal kötött kereskedelmi és együttműködési szerződéseket, a Világkereskedelmi Szervezet keretében vállalt kötelezettségeket. Ez a felsorolás gyakorlatilag azt jelenti, hogy Romániának az EU-n kívüli külkereskedelmét érintő kérdésekben uniós szinten döntenek. Ami nem azt jelenti, hogy Romániának nem lenne szüksége saját kereskedelempolitikára, de a 2006-os és 2007-es román kereskedelempolitika eszköztára alapvetően megváltozott. Hogy ne azt mondjam, eléggé üres a 2008-as eszköztár.

Az Európai Unióról szóló szerződés szerint amelynek ugye ma már mi is részesei vagyunk az Uniónak van egy közös kereskedelempolitikája: “A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, a vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötésére, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára, valamint az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések” mondja a szerződés. Azt is tudjuk, hogy az EU egy vámunióra alapszik, azaz amint azt a szerződés mondja „a tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell.”. És persze: “A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.”. De még azt sem szabad elfelejtenünk, hogy „a tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.”
Egyszóval mondhatjuk azt, hogy a szuverenitás gyakorlati megvalósításában semmi sem változott, de akkor hogyan is van ezzel a közös kereskedelem politikával?

i can’t ever find the ding to build in the knot in different ties
snooki weight loss designer Alana Britt of Alana B Couture

Karácsony és Szilveszter között évet szoktunk zárni. Ki ki a maga módján. Van aki összegez, megnézi mi volt jó, mi volt rossz, merre járt, merre szeretett volna menni de nem sikerült, mit valósított meg, mit nem, milyen tanulságokat vonhat le az eltelt évből… Rangsorokat készítünk, kimutatásokat, események összegzését. És/vagy régi papírokat olvasgatunk. Előkerültek régi kézírással megírt cikkek, gépelt papírok, vers fordítások, az Á-vitamin…

Eleinte arra gondoltam összeírom mi minden történt az Unióban velünk. Aztán eszembe jutott, hogy ilyenkor írhat az ember hosszú értekezéseket az elmúlt évről, de valószínűleg nehéz lesz „megemészteni”. Aztán arra gondoltam, találok valami jó új évi verset, amit lefordítva mindenkinek Boldog Új Évet kívánhatok. Elő is szedtem könyvesboltokban és a francia falu bolhapiacán megvásárolt könyveimet, de nem találtam újévi verset. Találtam viszont egy választ arra a kérdésre, mi is a jelentősége az Alapjogi Charta kihirdetésének, amely az Unió idei egyik legjelentősebb politikai megvalósítása. A választ 1791-ben fogalmazták meg. Igen tudom ezerhétszázkilencvenegyet írtam, ennyit is akartam írni. Természetesen nem a mai Alapjogi Chartáról beszélnek, hanem az emberi és polgári jogok jelentőségéről. Amint arra történelmi tanulmányainkból emlékezhetünk az a francia forradalom időszaka volt. A francia alkotmányozó nemzetgyűlés 1791-ben fogadta el az emberi és polgári jogok nyilatkozatát, amely szerint: „a francia nép képviselői, alkotmányozó nemzetgyűlésbe összeülve úgy gondolva, hogy az emberi jogok elfelejtés és semmibe vétele az okai a közszerencsétlenségeknek és a kormányzás korrupciójának, úgy határoztak, hogy egy ünnepélyes nyilatkozatban teszik közzé az ember természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait, azért, hogy ez a nyilatkozat folyamatos jelenlétével emlékeztessen mindenkit jogaira és kötelességeire, azért, hogy a jogalkotói és végrehajtói hatalom tevékenységét miden pillanatban össze lehessen hasonlítani a politikai intézmények céljaival, jobban tiszteletben tartsák őket. (…) A szabadság abban áll, hogy mindent megtehetünk ami nem árt másnak. Így, az ember természetes jogai gyakorlásának csak azok a határai, amely a társadalom más tagja számára biztosítják ugyanazon jogok gyakorlását”.

How to Buy Costume Jewelry
weight loss tips Understanding the Differences Between Debt Settlement and Debt Consolidation

Karosszékben ülni, jó zenét hallgatni, világ dolgairól elmélkedni – értelmiségi vágyálom kinél kinél másképp nyilvánul meg. Fenyőfa illat, meleg tea, nyugalom és csend, valamint most éppen Lavoine zenéje már akár meg is közelíti ezt az állapotot.
Ez az év vége talán azért volt érdekes, mert beértek a mondatok, a szavak. Hogy milyen mondatok? Hát amikkel az ember néha találkozik, megragadnak, csak éppen nem tudja mire valók. Sok jó szöveget olvastam mostanság. Nemcsak az EU-ról. És nem azért voltak jók mert azt mondták ami nekem kedves, hanem azért mert gondolkodásra, tovább gondolásra késztettek. Legutóbb „transindexes” Kelemen Attila írásáról ugrott be egy-két dolog s késztetett ma este írni. Talán nem is mondat maradt meg bennem, hanem a markáns vélemény. Délelőtt éppen egy nemzetközi gazdaságtan kérdéseit boncolgató könyvet olvasgatva jutott eszembe, mennyire kerülik a szerzők annak kimondását, hogy a gazdasági protekcionizmus, ami bizonyos területeken az EU-ban megnyilvánul, és amelyet egy mai közszereplő, vagy egy nem-EUs startból elátkoz a szabad világkereskedelem nevében, ez a protekcionizmus esetenként igenis az uniós állampolgárt, uniós kereskedőt védi. És nem kellene szégyellni ezt.

Igen olyanokra is szükségünk van akik egyértelműen, konzekvensen képviselik a maguk véleményét, még akkor is/sőt talán akkor fokozottabban, ha nem értünk egyet velük. Attila azt írja: „nem hiszem az igazságból többet birtokolnánk mint egyet a számtalan lehetséges interpretáció közül”. Számomra ebben a mondatban van a 1990 utáni időszakunk lényege. Meg kell szoknunk azt, hogy nincs egyetlen egy ember aki birtokolja az igazságot. Ugye, ha egy fenyőfát megnézünk, akkor minden oldalról másképp néz ki, de ez nem jelenti azt, hogy nem kedvelhetjük más más oldalról nézve őt, és azt sem jelenti, hogy ha egy olyannal találkozunk, akinek nem szimpatikus, udvariasan elfordítjuk fejünket és azt mondjuk, hát igen akár csúnya is lehet.

Felnőttünk oda, mi erdélyi magyar társadalom, hogy önállóan tudjunk gondolkozni és nem fogadjuk el gondolkodás nélkül a készen kapott, előmelegített ideológiákat. S nekünk is kell véleményünk legyen az Unió jövőjéről, a mi jövönkről.

Egy kedves uniós ismerősöm arról beszélt egy kávé mellett a tegnap, hogy mennyire érződik náluk a félelem a vitától, az újításoktól, a politikailag inkorrekt dolgok kimondásától. Az, hogy politikailag mi korrekt és mi inkorrekt, azokat is mi magunk fogalmaztuk, építettük meg. A tabukat érdemes döntögetni, azért, hogy szabadon tudjunk gondolkozni magunkról, jövőnkről, arról mi lesz a MI Európánkkal negyven év múlva.

A XIX. század nagy matematikusa/fizikusa Henri Poincaré azt mondja egyik ünnepi alkalommal és idézi ezt egyik Brüsszeli egyetem ma is: „a gondolat sosem szabad alávesse magát sem egy dogmának, sem egy pártnak, sem egy szenvedélynek, sem egy érdeknek, sem egy előítéletnek, sem semminek….

was unknown then
rob kardashian weight loss Michigan Weddings Suit Every Taste and Budget