Számomra mindig az volt a jó oktató, akár diákként, akár tanárként szemléltem az „eseményeket”, aki a „valós világból” vett példákkal tudta alátámasztani mondanivalóját. Sarkozy lateráni beszéde egy olyan szöveg, amit nemcsak tanítani lehet, hanem tanítani kell. Nemcsak egy jó beszédre (tartalmilag és szerkezetileg) lehet példa, ennek kapcsán beszélhetünk Franciaország szimbólumairól, állam-egyház viszonyáról, történelem (újra)értelmezésről, Európáról, egyházak szerepéről, törvényhozási módszerekről, és még sorolhatnánk.

No de vegyünk szemügyre néhány politikai beszéddel és nemcsak azzal kapcsolatos kérdést: ki mondja, milyen kontextusban, miért pont ő, mikor, hol, kiknek, mi a célja vele, mi a téma jelentősége, és folytathatnánk, de a boszorkánykonyhában is kell maradjon még valami Azért hozzá tenném a kérdésekre adott válaszok nem választhatók el szigorúan egymástól.

Ki mondja?
Államfő, aki annak a Franciaországnak az államfője, amely országnak régi és hosszú „kapcsolata” van az egyházzal. Íme mit mond erről a jelenlegi államelnök: „teljes egészében felvállalom Franciaország múltját, azt az annyira speciális kapcsolatot amelyik oly hosszú időn keresztül összekötötte a nemzetünket az Egyházzal. Klodvig megkeresztelése által vált Franciaország az Egyház legidősebb lányává”.

Franciaország elnöke, azé az országé aki 1905-ben törvényt hozott az Egyház és Állam elválasztásáról, amely többek között kimondta, hogy azok az egyesületek amelyek valamely vallás gyakorlására jöttek létre, nem kaphatnak semmilyen támogatást az államtól, a megyéktől, a községektől. A törvény pedig a francia köztársaság egyik alapeszméjét testesíti meg. „A laicizmus ugyanúgy megkerülhetetlen országunkban, mint Klodvig megkeresztelése” mondja Sarkozy.

Annak a Franciaországnak az államfője, akinek jelentős problémákat okoz a muzulmánok integrálása, s ennek egyik oka a vallás. „Franciaország sokat változott. A francia állampolgárok meggyőződései sokszínűbbek mint régebb.” A laicizmus a „társadalmi béke feltétele” Sarkozy szerint.

Milyen kontextusban?
A vallási jelképek viseletének betiltása Franciaországban, első látogatása államfőként a Vatikánban, franciák voltak azok akik többek között tiltakoztak az európai alkotmányos szerződésben a keresztény gyökerekre való utalás ellen

Hol és kiknek?
A lateráni katedrálisban, ahol többek között jelen vannak a francia papok, akik közül egy néhányat külön köszönt beszédében az államfő. A pápának, akire és akinek írásaira többször utal. A francia állampolgároknak, akiknek történelmét a kereszténység szemüvegén keresztül idézi fel. „Franciaország gyökerei alapvetően keresztények” mondja Sarkozy aki nemcsak a francia szentek nevét idézi fel, katolikus írókét, hanem a régészeti iskolát, Lustigier bíborost is. A francia katolikus egyháznak. 1905 utáni francia államelnöktől szokatlan és meglepő módon azt mondja: „Ismerem a szenvedéseket amelyeket okozott életbeültetése (1905-ös törvényé) Franciaországban a katolikusoknak, a papoknak, a közösségeknek”.

Hova sorolja magát ezzel a beszéd elmondója?
„Az, hogy Franciaországot az Egyházhoz köti ez a szimbolikus cím, annak a közös történelemnek a nyoma amelyben a kereszténység sokat jelentett Franciaországnak és Franciaország sokat jelentett a kereszténységnek. Teljesen természetesen jöttem, mint De Gaulle, Valéry Giscard d’Estaing, vagy Jacques Chirac, örömmel beírni magam ebbe a hagyományba”.

Milyen szimbólumok jelennek meg?
Csak jelzésképpen: francia történelmi személyiségek (Klodvig, IV.Henrik stb ), Lustigier bíboros, Franciaország mint az Egyház legidősebb lánya, laicizmus, köztársaság.

Melyek a beszéd hangsúlyos elemei?
Hármat sorolhatunk fel.
1. Franciaország keresztény gyökerei.
2. Mit jelent a laicizmus.
3. Mi az egyházak szerepe ma Franciaországban.

Mitől fontos a beszéd?
Egy olyan témáról beszél, amelyet a francia államfők tabutémájának számított, a vallásról. Mert „hozzányúl” egy „szent” témához az 1905-ös törvényhez. „Tudom, hogy az 1905-ös törvény értelmezése mint a szabadság, a tolerancia, a semlegesség szövege, részben – ismerjük el, kedves Max Gallo – a múlt retrospektív rekonstruálása”.

Összekapcsolások
Sarkozy összekapcsolja a laicizmust a szabadsággal: “a francia laicizmus rendszere egy szabadság: szabadság hinni vagy nem hinni, szabadság megélni egy vallást, és szabadság vallást cserélni, szabadság, hogy ne sértsen minket a tüntető vallás gyakorlás, a szülők szabadsága, hogy meggyőződésüknek megfelelően részesítsék oktatásban gyermekeiket, szabadság, hogy ne diszkrimináljanak a közigazgatásban meggyőződésünk miatt”. De megteremti a hidat az államfő és a papok között, ez pedig a hivatástudat: „Tudják, hogy van legalább egy közös vonásunk: a hivatástudat. Nem lehetünk papok félig, az élet minden dimenziójában azok vagyunk. Higgyék el, nem vagyunk a Köztársaság elnöke félig. Értem, hogy önöket egy belső erő hívta, hiszen én sem álltam sosem meg megkérdezni, hogy megteszem-e azt amit megtettem. Értem az áldozatokat amelyet hivatásuk miatt kellett hozzanak, hiszen én is tudom mit kellett a sajátomért meghoznom”.

Az ismétlések fontossága
A beszéd végén kétszer is megismétli, mai írásom címét : „Franciaországnak szüksége van arra, hogy újból higgye, hogy nem elszenvedi a jövőt, hanem építi. Ezért szüksége van azok tanúságtételére akik egy náluknál hatalmasabb remény által hordozva minden nap elindulnak, hogy igazságosabb és nemesebb világot építsenek”.

Don’t fall into the trap of following trends to the letter
miranda lambert weight loss 5 Coach Parker Butterfly Print Swingpack

Ahhoz, hogy az Európai Unió jövőjéről tudjunk „álmodozni”, ismernünk kell múltját és jelenét is. Az sem árt, és nemcsak ez esetben, ha van egy két olyan tagállama, amelyet ha nem is úgy mint a saját országunkat, de a turista élményeinknél jobban ismerünk. Gondolom, sokunknak van ilyen országa, nekem az egyik Franciaország. A ma reggel RFI-ben bemondott hír hallatán jutott eszembe mennyire bonyolult, szimbólumokkal teli Franciaország és a vallás, Franciaország és a Vatikán viszonya.

1852 januárjában Napóleon az Alkotmány kihirdetésekor azt mondja, hogy „ötven éve a napoleóni törvénykönyv/kód szabályozza az állampolgárok egymás közötti érdekeit, a Konkordátum szabályozza az Állam és az Egyház viszonyát”. A 2007-es francia alkotmány első cikkelye szerint „Franciaország egy oszthatatlan, laikus, demokratikus és szociális állam. Biztosítja állampolgárai törvény előtti egyenlőségét nem megkülönböztetve származás, faj vagy vallás szerint. Tiszteletben tart minden hitet.”

Ennek a Franciaországnak az államelnöke csütörtökön, december 20-án, Vatikánba látogat, hogy elfogadja a lateráni Szent-János Bazilikának címzetes kanonok titulusát. Ez a cím 1604, azaz IV.Henrik óta minden francia államfőnek „jár”, ámde a cím átvételét szolgáló látogatásokat csak 1957-től vezették be. De nemcsak a címet adományozták IV. Henriknek, hanem azóta minden évben misét mondanak Franciaországért. A Le Monde szerint az ötödik köztársaság három államfője ment átvenni a címet: de Gaulle, Valéry Giscard d’Estaing, Jacques Chirac, mindhárman, annak a szellemi vonulatnak a képviselői amelyikbe Sarkozy is tartozik.

Egy olyan francia államelnök megy most egy német származású pápával találkozni, aki profin építette politikai karrierjét, aki profin kezeli imaget, aki nem félt politikailag inkorrekt mondatokat mondani a kampányban, akinek karizmája elvitathatatlan. Sarkozy és az egyház viszonyát a következők is árnyalják, jellemzik: egy elnök aki könyvet irt A Köztársaság, a vallások, a remény címmel; katolikus kultúrájú, de nem rendszeresen templomba járó államelnök; a pápa aki üdvözölte Sarkozy elnökválasztási győzelmét, akire a katolikus hívek nagy része szavazott; a francia kormányban katolikus személyiségek vannak, az egyik miniszter kabinetjében egy papot is alkalmaztak; és még sorolhatnánk tovább.

2007 áprilisában a francia katolikus napilap által (La Croix) közölt interjújában Sarkozy azt nyilatkozta: „Védem a laicizmust, amely a Köztársaság egyik alappillére. De a laicizmus nem jelenti a harcot a vallások ellen. A vallási érzület annyira fontos, hogy mindenki számára biztosítanunk kell ennek megélését, megvallását és gyermekeinek való továbbadását. Felszólalok a laicizmus szektáns módon való felfogása ellen. A laicizmus egy nyitási elv, nem egy bezárási. A laicizmus előtt minden honfitársunk egyenlő. Azok is akik hisznek az égben és azok is akik nem hisznek benne. A laicizmus, az Állam semlegessége. Ami nem jelent érdektelenséget. Az Államnak nincs vallási meggyőződése, de biztosítja mindenki számára a meggyőződésének kifejezését”. A választási kampány kapcsán ugyancsak a La Croix újságírójának mondta: „Azt próbálom magyarázni, hogy a Köztársaság a mulandónak, az időbelinek szól, a vallás a szellemi kérdéseknek. Nincs ellentét a kettő között. Alapjában mi egy férfi vagy nő aki hisz? Egy férfi vagy nő aki reménykedik. Nem látom miért lenne a remény érzés ellentétes a köztársasági érzéssel. Ha a negyedeinkben, többet beszélnénk az élet értelméről, elmondanánk a fiataloknak, hogy az élet egyedi, törékeny, nem egy fogyasztói jószág mint a többiek, talán kevesebb erőszak lenne”.

What Is Pret a Porter
snooki weight loss Can A Network Marketing Business REALLY Be Run Exclusively Online

Olyanokkal beszélgetve, akiket érdekel az Európai Unió, európai építkezés sokszor felmerült már, hogy az Uniónak az a legnagyobb baja, hogy elfogytak már a vízionárius politikusok, de még az értelmiségiek is. Valahogy nem látszanak azok az emberek, akik igenis mernek álmodni arról milyen lesz Európa harminc-negyven év múlva. Hiányoznak azok, akik ki mernek lépni a jelenlegi keretekből, akik mernek nem a számokból, a helyekből, az intézményekből kiindulva gondolkozni. És akik mernek az álmaikért tenni is valamit.

Az sem könnyű, amikor a jelenlegi helyzetet elemezve próbálunk annak jobbá tételéért tenni valamit. De szükség van azokra is akik gondolkoznak, vitáznak arról mivé kellene válnia az EU-nak. Merészség kell hozzá, hiszen valószínű, hogy sok megnyugvást hozó keretből kell kilépni, társadalmi konvenciókat kell megsérteni, politikailag inkorrekt mondatokat kellene elmondani, és esetleg olyanokat is, amelyek befogadására a társadalom még nem érett meg. Az Európai Védelmi Közösség bukása után Jean Monnet azt mondta „Európa nem egy értelmiségi álom megvalósítása, hanem ennek az álomnak az adaptációja a valósághoz”. De az adaptációhoz kellett az álom is…

2007 januárjában a Le Monde Diplomatique-ban megjelent cikkében Paul Thibaud úgy kezdte cikkét: „Európa annak az elhatározásnak az áldozata, hogy nem gondolkozik Európáról”. Véleménye szerint ki kell lépni a megszokott technikából, amely az intézmények működésére koncentrál, és elfelejtkezik a projektről. A megszokott technikának az alapfeltevése a szerző szerint az, hogy a piac egy csodálatos egyesítő gépezet, ez kell mindennek az alapja legyen. Thibaud szerint „ha elfogadjuk, hogy Európa nem egy merkantil tér, de nem is egy kialakuló nemzet, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy két szinten kell megszervezze magát: egyrészt a közös tér és a közös megélés, másrészt a nemzetek és politikai projektek szintje”.

A Mi Európa projektünk hogy néz ki?

was the comment from Shawn Ferry
snooki weight loss Chicago Black Hair and Health

Eleinte arról akartam ma írni mibe is kerül nekünk az Európai Uniós tagság, mennyit kell fizetnünk az Uniónak. Aztán meggondoltam magam, elvégre vasárnap délután van, talán ideje volna megpróbálni azt, amit úgy fogalmaztak meg nekem (most összegzem több beszélgetés konklúzióját) túl szakmai a blogod, írhatnál „szexisebben”. Az az igazság eme utóbbit nem igazán tudom EU-s tematikában azonosítani mit jelent.

De az viszont tudom, hogy hétfőn parlamenti ülésszak kezdődik Strasbourgban, amelyen Románia novemberben megválasztott képviselői is részt vesznek.

No de mibe is csöppennek bele képviselőink? Az előzetes napirend szerint egy négynapos ülésbe, amely hétfőn délután öttől kezdődik és 23-ig tart. A hétfői témák: második olvasatra való javaslat a tengeri környezet illetve a levegő minőségét szabályzó direktívákat illetően; bizottsági jelentés a népszámlálást illető rendeletről; a Bizottság nyilatkozata a játékok biztonságáról; képviselői kérdések.

A keddi nap már teljes nap, reggel kilenctől este 24-ig tart a program, ebédszünettel tarkítva. A napirenden parlamenti bizottságok jelentései, szavazások, a Sakharov díj átadása, a Bizottság és a Tanács éves jelentése az európai ember jogi helyzetről, valamint a második Afrika/EU csúcsról, kérdések szerepelnek. A tematikák változatosak: borpiac; állatok azonosítása; vidékfejlesztés; közös agrárpolitika; állategészségügy; TVA; Artemis, ENIAC, Clean Sky közös vállalatok megalakítása; diplomáciai és konzuli védelem; 2008-as költségvetés; európai légi biztonsági ügynökség.

A szerdai nap sem szellősebb, a 13-án és 14-én tartandó Tanácsról szóló előkészületek bemutatójával kezdődik, szavazások, jelentések, az Alapjogok Chartájának aláírása, Jordánia királyának felszólalása, a Bizottság és Tanács nyilatkozata EU/Kína párdbeszédről, stb mind mind napirenden szerepelnek. A Bizottságnak több nyilatkozata is lesz ilyen például a Montenegróról, valamint a december elseje, mint az AIDS elleni küzdelem világnapjáról szólók.

A csütörtöki nap a képviselők általi kérdésekkel kezdődik, majd a Koreával való gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló jelentéssel folytatódik, szavazások, viták követik és előreláthatólag szavazás zárja.

Decemberben még lesz egy rövid parlamenti ülésszak 18-án Brüsszelben. Ezen mutatják be a 13/14-én a Tanácsban elért eredményeket, valamint a portugál elnökség jelentését.

Szóval miközben itthon a választási eredmények értékelése most kezdődik el igazán, ott kint Strasbourgban és Brüsszelben már dolgozniuk kell képviselőinknek.

but it can be nourished
christina aguilera weight loss Steps to Buy Apparel Online in a Safe Way

Úgy gondolom a romániai EP választások értékelése egy olyan kérdés amivel sokat és sokféleképpen kell foglalkozni. Ez amit most írok, egy „felülnézeti” értékelés, hiszen még alig három nap telt el a választások óta, a mélyebb elemzésekre még nem volt idő, a viták éppen csak elkezdődnek ma.

Mindenek előtt szélesebb kontextusba kell helyeznünk ezt a kérdést, hiszen az eredményeket befolyásolta a román belpolitikai helyzet, Románia általános helyzete, Románia Unióhoz való csatlakozásának tapasztalatai.

Tudjuk, hogy az Unióban általános tapasztalat az, hogy a tagállamokban az EP választást kisebb jelentőségű választásokként kezelik, a tendencia a kormánypártok elleni szavazás, a választók úgy gondolják kedvenc pártjukat itt büntethetik viszonylag kis veszteséggel.

Ha a 2004-es EP választási részvételeket nézzük akkor több olyan államot is találhatunk ahol a részvétel a romániai átlag alatt, vagy akár a magyarság körében becsülhető átlag alatt volt. A tagállamok részvételének átlaga pedig 46 százalék volt és ez 1979 óta csökkenő tendenciát mutat. Ebből is látszik, hogy a romániai átlagok jelentősen a 25-ök Európájának átlaga alatt helyezkedtek el. Azaz a román állampolgárokat enyhén szólva hidegen hagyták az Európai Parlamentbe küldendő képviselőiknek a kiléte. Ezt viszont mindenképpen meg kellene fejteni, hogy miért?

Néhány megállapitás az eddigi adatok alapján:

A becsülhető/sejthető magyarság részvétele is kicsi volt, ámbátor valóban valamivel nagyobb mint a romániai átlagé.

Az RMDSZ és Tőkés László szavazatainak száma összesen körülbelül 170000 szavazattal volt kevesebb mint az RMDSZ képviselőházi listájára leadott szavazatok száma 2004-ben. Ha csupán csak a nyers számokat nézzük akkor azt mondhatnánk az etnikai alapon szavazók bázisa erőteljesen fogy. Miért?

A magyar szavazatok eddig látható elosztása mutatja a szórvány+Partium+Maros és Hargita+Kovászna szavazó lakosai közötti politikai kultúra, politikai kedvencek, politikai attitüdje közötti különbséget. Vajon még mit mutat?

Kérdés mi az oka a Tőkés Lászlóra leadott szavazatoknak? Hármat sorolnék most fel: RMDSZ elleni proteszt szavazatok; Tőkés image, hiszen effektív politizálásban nem vett részt, nem volt az állam gépezetének tagja, tehát ilyen szempontból nem érintették a mindennapok gyürődései; Orbán Viktor jelenléte. Külön kérdés miért szavaztak rá olyan megyékben ahol nem sok magyar él, hiszen ott a magyar tévék nem foghatók, a román médiában pedig csak az utóbbi időben jelent meg.

Ehhez csatlakoztatható egy másik kérdés is, mi volt a tévék a és a média szerepe ebben a választási kampányban.

No és akkor hogyan tovább, azaz milyen forgatókönyvek lehetségesek?

1. Az RMDSZ és Tőkés majdani szervezete közötti közös lista a parlamenti választásokra. Fontos lesz mit tudnak újat mondani a választóknak, akik fenyegetettség érzés már messze nem ugyanaz mint 1990-2000 között. Kérdések: hogyan tud együttműködni az a két tábor aki már régóta nincs jóviszonyban egymással? Mennyire lesz egységes a Tőkés-féle tábor, amely politikailag, generációsan és célok szempontjából is heterogén? Hihető lesz-e a választóknak ez az összefogás?

2. Külön megy mindenki a saját útján a jövő évi választásokon is. Ennek kimenete megsaccolhatatlan három nappal az EP választások után.

3. Az RMDSZ változtat belső és külső stratégiáján, jól teljesít az önkormányzati választásokon nincs szüksége megegyezésre.

change the particular fashion through fine friends fecal matter
quick weight loss Look stylish with designer Salwar Kameez

Értékelni kell a mostani EP választások eredményeit. Lehet most rögtön frissiben, és lehet nyugodtabban, alaposabban, minden adatot szem előtt tartva később. Addig is nem árt megnéznünk mi a következő évi menü az EP-ben, a Bizottság tervei szerint. Csak jelzésszerűen mivel kell foglalkozniuk a képviselőknek:
* Uniós költségvetés felülvizsgálata.
* Kisvállalkozói jogszabály.
* Európai monetáris Unió felülvizsgálata.
* Az éghajlatváltozás hatásához való alkalmazkodásról szóló fehér könyvre.
* Energia kérdés stratégiai felülvizsgálata.
* Az agrárpolitika állapotának felmérése.
* Közös migrációs politika felé vezető lépések.
* A kőolajkészlettel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata.
* Az energiaadózási irányelv felülvizsgálata.
* A menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló 2003/9/EK tanácsi irányelv módosítási javaslata.
* A menekültstátusz elismeréséről és a kiegészítő védelem formáinak közelítéséről szóló irányelv módosítása.
* Az európai magántársaságok statútumáról szóló rendelet.
* Rendelettervezet új páneurópai kutatási infrastruktúrák létesítésének és működtetésének jogi keretéről.
* A Tanács rendelete – a kedvezőtlen helyzetű térségek rendszerének felülvizsgálata.

Fit is very important
rob kardashian weight loss Exclusive Technologies for Small Businesses

Kellőképpen elfáradva, valami unióval kapcsolatos anyagon dolgozva, keresgéltem egyet vasárnap este a neten. A diákokkal beszélgetve az jutott eszembe mennyire természetesen azt látjuk, hogy Uniós tagok lévén nekünk járnak dolgok, és mennyire meg vagyunk hökkenve, sőt még néha sértődve is, amikor számon kérik rajtunk kötelezettségeink teljesítését.
Ideje lenne tudatosítanunk, hogy a tagság jogokkal és kötelezettségekkel jár. A jogainkkal élhetünk, a kötelezettségeink be nem tartásáért bizony az orrunkra koppintanak. Valószínűleg a „koppintás” hangosabb és jobban odafigyelünk rá.
Véletlenszerűen kiválasztottam néhány hírt amelyek az elmúlt két hónap során az EU honlapján Romániával kapcsolatban megjelent. Íme tőmondatokban:
Kinevezték a Törökországot Románián, Bulgárián és Magyarországon át Ausztriával összekötő Nabucco földgázvezeték projektkoordinátorát.

„A Bizottság úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt küld huszonkét tagállamnak, mivel nem tájékoztatták a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a személyek szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelvek Bulgária és Románia 2007. január 1-jei európai uniós csatlakozása miatti kiigazítását előíró 2006/100/EK irányelv átültetésére tettek. (IP/07/1521)”

Románia 25 068 762 eurót kap 2007/2008-ra a szőlőültetvények szerkezetátalakítására.

Felmerülvén az állami segély gyanúja a Bizottság vizsgálatot indít a brassói Tractorul privatizálásáról.

A Bizottság vizsgálatot indít Román állam ellen a Mittal Steel-nak (régebben Petrotub) nyújtott állami segély gyanúja miatt.

A Bizottság vizsgálatot indít a Román állam ellen az ’Automobile Craiova’-nak (régebben Daewoo) nyújtott állami segély gyanúja miatt.

A Bizottság „indokolt véleményt” intézett Romániához, Görögországhoz, Olaszországhoz, Litvániához, Luxembourghoz, Portugáliához, Szlovákiához, Nagy-Britanniához mert nem értesítették a Bizottságot arról milyen intézkedéseket hoztak a 22/2006/EK direktíva életbeültetésért. Ez a Bizottság utolsó lépése mielőtt az Európai Bírósághoz fordulna.

A Bizottság nem ellenzi (értsd engedélyezi) Románia kőszén iparának átszervezését. A Román állam által tervezett állami segélyek 2007-2010 között 411 millió euróra rúgnak.

és a felsorolás természetesen folytatható.

but that another discussion to be had
snooki weight loss Where can I find non

Lassacskán akár azt is mondhatnánk új tolvajnyelv létezik: az Uniós. Már egy ideje úgy gondolom, hogy EU alapismereteket mindenkinek tanítani kell az egyetemen. Ugyanakkor azt is hiszem ez csak látszólag egy könnyű feladat. Ma egy számomra könnyű előadást kellett tartsak a másodéveseknek, amelynek témája a strukturális alapok felhasználása volt Romániában. Olyan szavak forogtak fent, mint például: konvergencia, versenyképesség, kohézió, hét éves költségvetés, monitorizálás, Bizottság kötelezettség vállalása, GDP, infrastruktúra, európai standardok, környezetvédelem diszparitások… és még tovább sorolhatnánk. Mindegyik fogalom mögött egy olyan tartalom van amit ha nem ismerünk akkor nehezen érthetjük meg a különböző politikák, intézkedések jelentőségét. Ha nem értjük meg akkor bemagolhatjuk és még jól is vizsgázhatunk belőle de csak holt szó marad az egész, és továbbra sem fogjuk érteni miért lelkesedik vagy éppen szomorkodik a tanár.
Fenntartható fejlődés, környezet minőségének megőrzése, foglalkoztatottság növelése Uniós divatszavak, amelyek mögött azonban érték választások, gazdasági stratégia választások, és sok könyvtárnyi tudomány van.
CM POR, AM POR, IH ROP, CRESC, 1083-as, 811-es, NFT, PND, NDP, NSRK, CSNR, TEN-T, SMIS, beavatkozási terület, prioritási tengely, 215 szerinti egyesület, 34-es kormányhatározat, mind mind olyan szavak amelyeket egy a romániai regionális operatív programmal foglalkozó személy megért, és amelyek nagy részét egy külföldi de strukturális alapokkal foglalkozó is ismeri. No de vajon akik tudnak magyarul, románul, de nem tudnak strukturális alapul értik-e? Az ő életüket is befolyásolja…

The success of the Naked Gun films remains a true show biz abnormality
christina aguilera weight loss Fifth Pacific Companies Management Discusses Q2 2012 Results

Tizenhárom óra munka után végre hazaérkeztem, s nem tudom a szakmai ártalom, a túl sok filmnézés, vagy csak egyszerűen a fáradtság teszi, de kinyitottam a hűtőmet és nem túl barátságosan az Unió nézett ki. Kinyitottam a kamra ajtaját és ott már kedvesebben, egy halom Unió vigyorgott csokoládé formájában.
Akik valaha találkoztak velem EU órán azok tudják a csokoládé elengedhetetlen példa, szintúgy mint a marslakók pártja, ha pártokról van szó. Azért nem véletlen, hogy az Unió kandikált ki a hűtőből és a kamrából hiszen a 13/2000/EK irányelv az „az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről” rendelkezik. A 36/2000/EK irányelv pedig az „az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről” szól. Az irányelv egyértelműen kimondja, hogy 2003. augusztus 3-i hatállyal be kell tiltani „azon termékek forgalmazását, amelyek az ezen irányelvnek nem felelnek meg”. Az irányelv meghatározza például azt, hogy mit nevezünk kakaóvajnak, kakaópornak, kakaónak zsirszegény kakaónak, zsírszegény kakaópor, stb. És természetesen meghatározza azt is, hogy mit nevezünk a sokak által kedvelt csokoládénak:
Csokoládé
a) A kakaótermékekből és cukrokból készült termék, amely, a b) pontra is figyelemmel, legalább 35 % összes kakaó-szárazanyagot tartalmaz, ide értve legalább 18 % kakaóvajat, és legalább 14 % zsírmentes kakaó-szárazanyagot;
b) amennyiben azonban az e megnevezést a következő szavak egészítik ki:
- “csokoládédara” vagy “csokoládépehely”: a granulált vagy pelyhekből álló terméknek legalább 32 % összes kakaó-szárazanyagot kell tartalmaznia, beleértve legalább 12 % kakaóvajat és legalább 14 % zsírmentes kakaó-szárazanyagot;
- “bevonócsokoládé”: a terméknek legalább 35 % összes kakaó-szárazanyagot kell tartalmaznia, beleértve legalább 31 % kakaóvajat és legalább 2,5 % zsírmentes kakaó-szárazanyagot;
- “Gianduja” (vagy a “gianduja” szó származékai) mogyorós csokoládé: a terméket elsődlegesen legkevesebb 32 % összes kakaó-szárazanyagot tartalmazó csokoládéból kell készíteni, beleértve legalább 8 % zsírmentes kakaó-szárazanyagot; másodlagosan finomra aprított törökmogyoróból, olyan mennyiségben, hogy 100 gramm termék legalább 20 és legfeljebb 40 gramm törökmogyorót tartalmazzon. A következőket lehet hozzáadni:
a) tej és/vagy párologtatás során nyert tejszárazanyag olyan arányban, hogy a késztermék legfeljebb 5 % tejszárazanyagot tartalmazzon;
b) mandulaféleségek, törökmogyoró és más dióféleségek egészben vagy törve, olyan mennyiségben, hogy az aprított törökmogyoróval együtt ne haladja meg a termék összsúlyának 60 %-át.

Na de persze, azt is meghatározza mi a tejcsokoládé, háztartási tejcsokoládé, fehér csokoládé, töltött csokoládé….

Szóval ha a kedvenc csokoládéd nem teljesíti az irányelv előírásait akkor már nem vásárolhatod meg csokoládé név alatt.
A csokit sokan szeretjük és esszük? Vagy már nem is?

Rains of Ranchipur 1955 Has romance and floods
christina aguilera weight loss How to Install a Cabinet File on Vista

Fél kézzel egy csöpögő esernyőt és egy kajával teli kosarat fogtam, másik kezemmel előrántottam a telefont, mert már nagyon csengett. A keresztkérdés az volt mi is az Unió számára a szabad munkavállalás? A tegnap már másodszorra került elő ez a kérdés. Reggel a diákoknak magyaráztam az Európai Unió kialakulását és említettem a négy szabadságot – a tőke, szolgáltatás, árú, személyek szabad mozgása – amely célként az Európai Gazdasági Közösség szerződésében jelent meg 1957-ben. Érezhető volt számukra ezek a szavak önmagukban nem mondanak sokat. A példa, amit elmondtam nekik, szemléltetni mit is jelent ez a négy szabadság elég egyszerű bár még nem mindennapos: ha az elkövetkező éveimet úgy szeretném tölteni, hogy minden harmadik évben más Uniós tagállamban dolgozzak, és a végén még nyugdíjat is akarok kapni minden országból… hát többek között ezt teszi lehetővé a négy szabadság. No, hogy ez alapelv, alapjog, cél? Az előbbiekből kitűnik, hogy cél, de hazaérve csak visszatértem a „kályhához” jelen esetben az EU szerződéséhez és felcsaptam a fedelét hadd lám mi a pontos megfogalmazás. A jelenleg érvényben lévő szerződések a következőket mondják:
- az Unió célja: „az Unió fenntartása és fejlesztése a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térségként, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre
és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul”
-a Közösség tevékenysége magába foglalja a „belső piacot, amelyet az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése jellemez”.
- „A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés
rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke
szabad mozgása.”
A szerződés harmadik része a közösségi politikákról szól ebben egy fejezet foglalkozik:
- az áruk szabad mozgásával, ezen belül egy alfejezet van a vámunióról, egy pedig a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások tilalmáról
- a személyek, szolgáltatások, tőke szabad mozgásával, ezen belül egy-egy alfejezet foglalkozik a munkavállalókkal, a letelepedési joggal, szolgáltatásokkal, tőke- és fizetési műveletekkel.
- a vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására
vonatkozó egyéb politikákkal.
Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a szabad munkavállalás az Európai Unió célja, ebből sok minden megvalósult, lásd például a sok országból kapott nyugdíjak esetét. De amely nem egy olyan cél, amire egyszer csak azt lehet mondani, most már megvalósult, keressünk valami mást….

modamix produces a big splash over by full figured layout week 2014
christina aguilera weight loss Top 5 Music Festivals of 2014