Úgy gondolom, minden városnak rengetek arca van, attól függően kivel, mikor, miért, hogyan látogatjuk meg. Párizs más volt pénteken, más volt szombaton, más volt vasárnap. Miután sikeresen átverekedtem magam a fapados reptérről a szállásig, elsétáltam megnézni Ady Gare de l’Est-jét. Péntek délután ilyen volt:

Tovább menve bekeveredtem egy utcába, ahol az tűnt fel csak férfiak vannak, nem látni semerre sem nőket. Feketék és barnák voltak, franciául és más nyelveken beszéltek. Ha a pillantások égettek volna, akkor sistergett volna az eső víz rajtam. Ezzel az utcával párhuzamosan már nők és férfiak, színesek és fehérek, franciák és nem franciák ballagtak vegyesen. A két utat egy sikátor kötötte össze, és ugyanez választotta el. Kérdések sora jutott eszembe, amelyek megválaszolása nem könnyű, de most már lassan időnk sincs rajta sokáig filozofálni. Ilyenek például:
* mennyire identitás képző még a nyelv?
* a vallás, a más országból hozott hagyományok mennyire írják felül a nyelvvel átjött kulturális elemeket? Azaz a francia, holland, német, román, magyar nyelv használata, az azokkal átjött emberi jogok mennyire győzik le a nők alárendeltségét, amelynek néha vallás, néha hagyomány, néha más tényezők az okai. Azaz, mikor látok ebben az utcában nőket is üldögélni és beszélgetni a férfiak mellett?
* de az emberi jogokhoz fűződik egy másik kérdés is. A tavaly nyáron Bécsben álltunk többen is egy női WC előtt. A sorban többek között egy muzulmán nő is volt. Egy tíz perces álldogálás után csatlakozott hozzá még néhány felnőtt nő, és néhány kislány. Vajon miért nem mertek rájuk szólni a többiek? Nem hiszem, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása azt mondaná, hogy engedj be a sorba mindenkit aki eléd akar állni… Többen azt suttogták, nem szólhatunk rájuk, hiszen akkor idegengyűlölőnek számítunk majd.

Párizs a Pompidou is:

Párizsban a szabadság ezt is jelenti:

És Párizs, meg a francia vasút jelenti az is, hogy reggelizni Párizsban, Louvret nézni délben és délután megállapítani azért Brüsszel is változik, lehetséges. Átépítették a metró aluljárót Brüsszelben:

Ezzel a vakáció nekem véget ért, megérkeztem Brüsszelbe:

Nem hiszem, hogy szabad odajutnunk, hogy azért féljünk megszólalni nehogy politikailag inkorrekt dolgokat mondjunk, nehogy véletlenül a mi kultúránkban helyén való szavakkal másokat sértsünk meg. A másság elfogadása nemcsak azt jelenti, nekem el kell fogadnom a másikat, hanem a másiknak is engemet. Tudom, a mértéket nagyon nehéz megtalálni. Tudom, néha vékony fonalon egyensúlyozik az ember. Tudom, könnyebb úgy tenni ezek a kérdések nem léteznek. De hiszem, a lehajtott fej, a félelem, az önmagunk kultúrájának megtagadása, a valós kommunikáció hiánya és az ezekből fakadó frusztráltság sem a mi, sem a körülöttünk lévők, de gyermekeink életét sem teszi élhetőbbé.

bust and hips
quick weight loss Coach Is Not Fashionable Enough For Your Portfolio

Európát mondok és nem Európai Uniót, bár bizonyos szempontokból az EU-t mégis könnyebb meghatározni, mint Európát. Keletről Nyugatra haladok éppen. Brüsszelbe megyek Pesten, majd Párizson keresztül. Mielőtt elindultam volna elhatároztam fényképezni fogok, és képeken keresztül nézem meg mi mindenből áll össze Európa. Aztán a nagy elhatározás egyelőre zátonyra futott, mert kicsit röhejesnek tűnik Pesten fényképezni és Párizsban is már rég lejárt a fényképezések ideje számomra. Jól ismerem őket, otthon érzem magam bennük. De azért még próbálkozom.
Miközben délután már csak cél nélkül andalogtam Pest utcáin össze állt, mozaikszerű képekből, mit is jelent most számomra Európa:

egy jól meghatározható helyet, ahol élek és dolgozom – Kolozsvárt

széles értelemben vett családomat, akik közül kevesen élnek Kolozsváron

régi jó baráttal való beszélgetést Pesten, ahol a barátság, a közös érdeklődés a gazdaság iránt, az utazások mind összekötnek

nyár esti beszélgetést, Pesten, a háztetőn, ahol ketten éppen indulnak messze földre tanulni – Európába valahova

kávézást kollegákkal Budapesten, ahol a hasonló egyetemi problémáktól kezdve, előadás tartás mikéntjéig sok minden szóba kerül

beszélgetést, amelyben szóba kerül a szellemi, kulturális elit pozsgása utáni vágy, a helyek ahol ez jelen van – és ez a beszélgetés már nem magyarul zajlik

közös érdeklődés bizonyos dolgok iránt, közös referencia keretek, közös emlékek, közös vágyak, hasonló kétségek, útkeresések – egy ismerősi és barátok hálózata által átszőtt Európa
és elnézve volt diákjaim egy kis részét, számukra már ez a természetes

nyelvek keveredése, de úgy, hogy mindenki tudja milyen identitása, identitásai vannak – erdélyi magyar, magyarországi magyar, magyar, francia, közgazdás, nyelvész, nő, férfi, és még sorolhatnám – és mindenki jól érzi magát saját identitásában, identitásaiban és nem akarja a másikét megkérdőjelezni.

Hogy ezen kívül, ezek mellett, ezek körül még létezik számos Európa? Az biztos. Amint az is valószínűsíthető, hogy ha nem tudjuk az EU-t megfogalmazni, olyanná tenni ami után egyszerre lehet vágyakozni és elhinni, hogy megvalósítható, elérhető, működtethető, akkor már lassan bespájzolhatjuk a rosszabb időkre, a széteső Európára, való jókedvet, kedves emlékeket, erőforrások tömegét.

Atwood headed to Savannah
miranda lambert weight loss Global RFID Market Progressing to Post Significant Growth

Akik érdeklődnek az üzemanyagárak és a piac összefüggései iránt olvassák el Antal Dániel legújabb blogbejegyzését http://antaldaniel.blogspot.com/2008/07/piaci-vlaszok-magas-zemanyagvlaszokra.html

or clipping your cell phone to your waist won’t help the situation
quick weight loss Three ways of buying cheap coach purses

Kinek hogyan kapcsolja össze az agya a látszólag különálló eseményeket…kinek miről mi jut eszébe… . A múlt héten „egy percre” benéztem Székelyföldre, jobban mondva Sepsire és Árkosra, majd Vásárhelyre. Pontosabban szólva rokonokhoz, tudományos tanácskozásra és Félszigetre. Gyermekkorom vakációinak Sepsiszentgyörgyéhez képest olyan sok változást nem tapasztaltam a városban. Illetve, folyik egész nap a víz, a meleg víz is, és több üzlet van. A kocsma akár Kolozsváron is lehetett volna . Különböző emberekkel beszélgetve érződik Brassó közelsége: lassan olyanná válik Sepsiszentgyörgy, mintha egy nyugati ország nagyvárosának elővárosa lenne, csak ezt a nagyvárost Brassónak hívják. Lehet szeretni vagy nem ezt a folyamatot, de fejlesztési stratégiák szempontjából nem lehet megkerülni.

Árkoson, a Székelyföldi Fejlesztési Intézetnek egy találkozóján voltam. Két szó ragadt meg az agyamban: periféria/félperiféria és konstruálás. Az első tekintetében nem árt nem elfelednünk, hogy a periféria nemcsak Székelyföldre igaz jelző. Attól függően hova tesszük/mit tekintünk központnak, Erdélyt is nevezhetjük perifériának. Ami pedig a konstrukciót illeti, nemcsak az identitást szokás konstruálni, hanem talán Európát is. S hogy mi lehetne egyik alapkockája? Talán az értékek, talán a különböző tájak. Sepsiről átvonatozva Vásárhelyre akár mesebeli tájakat is láthatunk. Egy normális vonat, egy jó beszélgetés, egy szép táj, néhány órára átalakíthatja hangulatunkat.

A Morcheeba koncerten bulizva jutott eszembe, hogy legnagyobb meglepetésemre, a Félszigeten meghallgatott zenékből, egy angol tetszett a legjobban a tavaly is. Minden bizonnyal a zenét is betenném Európába, ha éppen annak megkonstruálásával foglalkoznék.

That of course is what separates him from a
snooki weight loss Men s Navy Blue Suit

Vasárnap Tordán autóztunk, Kolozsvár felé. A legforgalmasabb útkereszteződésben egy fehér ló ballagott, legnagyobb lelki nyugalommal, gazda nélkül. 2008 június 13-át irtunk egy európai városban…

is raising the full price
miranda lambert weight loss Twirl 112 Series Diamond Bangle Watch

Szombaton, éjfélkor, az RFI híreit hallgattam. Az egyik kb. úgy hangzott: az EU-s környezetvédelmi miniszterek találkozóján rájöttünk arra, eddig rosszul értelmeztük saját döntésünket. Eléggé késő volt, fáradt voltam, csak fél füllel hallgattam, úgyhogy meg voltam róla győződve valamit félre értettem. Ezért vasárnap délután szorgalmasan keresgélni kezdtem vajon hogyan is szólt a hír. Íme (idézem az RFI írott változatát, saját fordításban):
„Az informális találkozó lezárásakor a huszonhetek eltávolodtak a bioüzemanyagoktól, azt mondván, hogy azzal ellentétben, amit Brüsszel mond, semmilyen célt nem tűztek ki, ami ezek szállításban való felhasználását illeti. Mindazonáltal az Európai Bizottság célkitűzése egyértelmű: 10%-a a szállításban használt energiának bioüzemanyagokból kell származnia. A huszonhetek szerint viszont az energia az európai szállításban 10%-ban megújítható energiaforrásból kell származzon, többek között a bioüzemanyagokból, amelyek csak egy részét jelentik a megújítható energiaforrásoknak. De ez nem jelenti a politika megváltozását, egyszerűen egy hibás olvasatról van szó Jean-Louis Borloo, francia fenntartható fejlődés minisztere szerint „A tagállamok nem változtatták meg álláspontjukat, egyszerűen csak rájöttek arra, hogy az amibe beleegyeztek az 10% megújítható energiaforrások, és nem 10% bioüzemanyagok” magyarázta a miniszter a meglepődött újságíróknak. Ez a 180 fokos változás talán azoknak a kétségeknek köszönhető amelyeknek egyes tagállamok adtak hangot ezen az informális találkozón, azzal kapcsolatban, hogy a bioüzemanyagok valóban megoldást jelentenek-e az üvegházhatású gázak elleni küzdelemben. Ez az amit implicite Jean-Louis Borloo is elismert „az igazság az, hogy éveken keresztül az egyetlen megoldást a bioüzemanyagok jelentették, ezért beszélt mindenki csak róluk….”. Az Unió számára tehát a bioüzemanyagok már nem jelentik a csoda megoldást a felmelegedés elleni küzdelemben…bár ezek még ma is a járművek által használt fő megújítható energiaforrást nagy részét jelentik”.

the movie is surprisingly good
christina aguilera weight loss the Mind Changing Advantages of Positive Thinking

Azok közé tartoztam, akik véletlenül éppen akkor nézték a TV5-et, vagy a Euronewst, vagy a CNN-t amikor bejelentették: a kolumbiai hadsereg kiszabadította a gerillák fogságából többek között Ingrid Betancourt. Azok közé tartoztam, akik éppen akkor ültek a tévé előtt, amikor egyenes adásban mutatták a több mint hat évig fogva tartott francia-kolumbiai nő találkozását két gyermekével, családjával. Majd a találkozást Párizsban azokkal, akik egyesületekbe szerveződve hat éven keresztül a köztudatban tartották, élve tartották, ennek a kettős kötődésű asszonynak, politikusnak, fogolynak a képét.

Minden spekuláción, vitán, ellentmondáson túl, amit elfogása, majd a kiszabadításáért való küzdelem, majd a kiszabadítása váltott ki, számomra ezt is jelenti Európa/Franciaország. Társadalmi összefogás, mobilizálás, tüntetések sorozata, amely hat éven keresztül egy kolumbiai és francia asszonyért zajlottak. Azt, ahogyan nem adták fel a reményt. Az, ahogyan a fia, akitől 16 évesen elrabolták az anyját, most 22 évesen találkozott újra a kiszabadított anyukával. Az, ahogyan Ingrid nem felejtette el, hogy a gerillák kezében más foglyok is vannak még és egyenes adásban kérte a francia államfőt, ő se felejtse el a többi „név nélküli foglyot”. Azt, ahogyan ez a fogolyként Párizs tiszteletbeli polgárának kinevezett asszony megköszönte az emberek érte való küzdelmét.

Íme egy 2006-os fotó a párizsi polgármesteri hivatalról.

Európának újra fel kell fedeznie „lelkét”, ha azt akarja jövője legyen ne csak múltja.

Skater boys will pair low top and high top sneakers with the look
christina aguilera weight loss Edge Fashions That Are Clearly Practical Jokes

Gondolkoztam azon, hogy mikor az ember saját internetes irományából vág ki részeket, és ugyanarra a portálra teszi fel, csak a blogra, akkor milyen szabályok is érvényesülnek. Hát nem tudom. Tehát, kedves blogjáró, figyelmeztetlek arra, hogy az alábbi szövegecske egy része megjelent már a Transindexen. Ám úgy gondolom, az Unió problémalistája egy olyan kérdése amin érdemes elgondolkozni, elvitatkozni. Íme szerintem milyen kérdéseket kellene megoldani, megválaszolni.

1. Az EU jövőkép hiánya. Véleményem szerint az nem vízió, nem jövőkép, hogy meg kell reformálni az Unió intézményeit, mert másképpen nem fog működni. Ezért az a megoldási lehetőség, hogy a többsebességű Európát léptessük életbe, nem oldja meg az Unió alapproblémáját, csak elkendőzi azt.

2. Elitek, hálózatok érdektelensége, tehetetlensége. Ha hiszünk abban, hogy a „valamilyen” elitnek kellene elképzelése legyen a jövő Európájáról és az Uniós projektről, és neki kellene meggyőzni ennek helyességéről a választókat, akkor azt mondhatjuk az elit bebizonyította erre most nem képes. Ha azt hisszük a hálózatoknak kellene előállni valamilyen jövőképpel, akkor azt mondhatjuk, a hálózatok erre most nem voltak képesek. Vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy az Unió ellendrukkerei, az „anti-EU-elitek”, „anti-EU-hálózatok” most nyertek.

3. Az Uniós állampolgárok egy részének elvárásai és az elitek „ajánlatai” nem találnak. Az EP választások kampányai vagy a népszavazások kampányai, az ott leadott szavazatok, kis mértékben szóltak az Unióról. Részben visszaütött az a könnyűnek és kockázatmentesnek tűnő belpolitikai megoldás, amikor minden rosszért, ami a választópolgárt érhette az Uniót tették felelőssé. Nem csoda tehát, hogy néha a választópolgár is megbünteti a gonosznak kikiáltott Uniót.

4. Nem igazán tudjuk, mit tartalmaz az Unió. Az Uniós állampolgárok nagy többségének jobb dolga is akad, mint az Uniós jogszabályokat nézegetni, az intézmények munkáját figyelni. Amit látunk, hallunk az pedig inkább negatív, mint pozitív EU „kép”.

5. Az Uniót nem érezzük a magunkénak. Nemzetért, államért, országért, focicsapatért tudunk lelkesedni, számít nekünk mi történik velük, ragaszkodunk hozzájuk. Adott esetben leülünk este meccset nézni, vagy akár elmegyünk Svájcig is. Az Unió ellenben mi vagyunk, nálunk van, és csak nyomokban, ha érzékeljük, ha tudatában vagyunk ennek.

is probably about you
christina aguilera weight loss fashion designer and U of M senior Kelly Ver Duin

Minden időszaknak, hogy ne mondjam minden kornak, megvannak a maga slágerei, filmjei, de a „menő” tudományos témái, vagy varázsszavai is. Az egyik ilyen jelenlegi szó, fogalom, a fenntartható fejlődés. Mivel a tegnap időm volt, elmentem egyet sétálni az előző bejegyzésemben említett párizsi külvárosban, és betévedtem egy ismert, és sokak által kedvelt áruházlánc egyikébe, a Monoprix-be. Be kell vallanom eddig nem jártam bent, s most is csak a véletlennek, az esős időnek, no meg a csokoládéhiánynak köszönhető ez a találkozás. Egy olyan találkozás, amely azt mutatta meg, hogy van olyan áruházlánc, amely komolyan veszi a fenntartható fejlődést, amely a fogalom alapító jelentéséből a Bruntdland jelentésből idézi a definíciót „a fenntartható fejlesztés egy olyan fejlesztés, amely válasz a jelen generációk szükségleteire, anélkül, hogy kompromittálja a jövő generációinak képességét a saját szükségleteik kielégítésére”.

Persze tudom, hogy ebben van egy jó adag marketing fogás. Ismét egy olyan vállalat, amely a társadalomra vonatkozó szövegekkel akarja drágábban eladni termékeit, mondhatnánk. De ez nem olyan egyértelmű, hogy első látásra szkeptikusan elutasíthatnánk. Egy olyan vállalatról van szó, amely társadalmi szerepet vállal, amely felelősséget érez azért ahogyan például a termékeit előállítják.

Egy füzetet is nyomtattak, amelynek a címe: ahhoz, hogy fenntarthatóan fogyasszanak kövessék az útmutatót… . Az útmutató szlogenje: tegyünk mindennap a holnapért. Az üzletlánc fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségét pedig a pingvinnel jelképezik. Hogy miből is áll ez a fenntartható fejlődés, fenntartható fogyasztás iránti elkötelezettség a Monoprix szerint? Az útmutatóból szemelgetve a következőkből:
- biogyapjúból, amelyet olyan termelőktől vásárolnak akiknek 5 évre a piaci átlag feletti árat garantálnak, és akiktől egy olyan nemzetközi norma betartását kérik, amely megtiltja a gyermekmunkát, szabályozza a munkaidőt, és a minimális fizetést
- újrahasznosítható zacskók
- elemek összegyűjtése
- régi elektronikus eszközök bevétele
- olyan tisztító termékek amelyek megújítható alapanyagokból, nagyrészt növényekből készülnek.

Hogy a biógyapjúból készült nadrágnak az ára, az nem éppen a legalacsonyabb volt? Hát lehet (bár azért nadrág árakat nem volt időm nézni). De azért valóban felelősök vagyunk, hogy milyen világot hagyunk az utánunk következőknek, és vannak dolgok, amiket a fejlett technika sem tud majd később megjavítani…

Wear a scarf
snooki weight loss 9 fashion tips for petite women to look taller

Egyik szemináriumon arról beszéltem, hogy a gazdaságban végbemenő változások egy részét úgy is láthatjuk, ha nyitott szemmel járunk a világban. S talán hamarabb találkozunk velük mint ahogy tudjuk pontosan mit is látunk, és az milyen következményekkel jár. S ha elég kíváncsiak vagyunk, tanultunk és olvasunk az összefüggéseket is látni fogjuk előbb utóbb.

Vasárnap délután a kolozsvári reptéren állapítottam újból meg, nemcsak a kifutópályákkal kell törődni, hanem az utasok fogadásával, a várótermekkel, egyáltalán a szolgáltatásokkal. Ahogy felszálltunk a gépre rögvest megtudhattam, hogy létezik egy többek között Malévet, Iberiát, Britisch Airwayst, American Airlinest, Finnairt magába foglaló OneWorld repülési „konzorcium”. S ha még a Budapest-Párizs járat képernyőinek reklámfilmjeit is megfigyeltem azt, is megtudhattam hányan vannak, mit akarnak, hogy néznek ki a stewardesek egyenruhái és melyik a legújabban csatlakozott légitársaság. De ezekből a kisfilmekből azt is megtudhattam, hogy a repülőgépek felelősek a CO2 kibocsátás 2%-ért, s bár kissé futurisztikusnak tűnt, de a IATA célkitűzése a 0% kibocsátású repülés. S akik odafigyeltek órán már azt is tudják mi a IATA

A Charles de Gaulle reptérre megérkezve azt is megtapasztalhattam milyen az amikor egy működő városba, egy órás késéssel, éjfél körül érkezik a repülőgép, és az ember nem taxival akar átérni a város másik felére. Busz már nem volt, de az RER (a HÉV francia változata) természetesen működött és két átszállással, másfél óra alatt simán, gond nélkül, hajnali egyre, megérkeztem a szálláshelyre, Párizs egyik külvárosába.

Reggel amikor álmos szemeimet kinyitottam és kinéztem az ablakon, az jutott eszembe, ez a negyed, illetve hát az amit az ablakból láthattam, akár Kolozsváron is lehetne. Ám ahogy elbeszélgettem vendéglátómmal, elmúlt ez az ötletem. Elmondta szemben egy új „negyed” épült, s az ablakból is látható módon tágas, terek, lakások, cég képviseletek kíséretében. Visszaemlékeztem a Kolozsvárról kimenet látott új tömbházakra, amelyeket beszorítottak több másik közé, ahol át sem kell menjek a szomszéd házba az ételreceptért, nyugodtan elkérhetem az ablakon keresztül is. Mert ugye különbség van aközött, hogy figyelek-e az élet minőségre is vagy csak nagy erőbedobással azon vagyok, elmondhassuk X blokk, negyed, stb. épült. Hogy esetleg nem kellene megismételni azokat a hibákat, rossz lépéseket, amelyeket máshol már város fejlesztés terén tettek? Mit érdekel minket, fő hogy épüljön a kapitalizmus, oszt majd valaki kijavítja a mi hibáinkat is….

A number printed on prisoners’ uniforms served to identify them
rob kardashian weight loss II meter and how do I use it